A Corvinus a legjobb networkegyetem
A Budapesti Corvinus Egyetemen a legjobbak a nemzetközi ösztöndíj-lehetőségek, az ország második legjobb networkegyeteme pedig a Szegedi Tudományegyetem és a Műegyetem - derül ki a Moha (Mindent az Oktatásról Hallgatóknak) magazin új, Belépő című kiadványából.
A Corvinus a legjobb networkegyetem a Moha Belépő top networkegyetem-rangsora szerint, ami Magyarországon először vizsgálja, melyik felsőoktatási intézmény kínálja a legtöbb és leginkább sokszínű nemzetközi ösztöndíj- és szakmai gyakorlat-lehetőséget a hallgatók számára. Ez az egyetemválasztásban sem elhanyagolható kérdés, illetve új fényben világítja meg az eddig döntően akadémikus mutatók alapján értékelt intézményeket. A több szempont alapján készített rangsorokkal ellentétben itt az derül ki, hol érdemes tovább tanulnia a diáknak, ha közben külföldre is el szeretne jutni.
Az Európai Unióban kiemelt cél a nemzetközi mobilitás megteremtése, a tervek szerint 2020-ra minden ötödik európai egyetemista legalább egy szemesztert tanul majd külföldön. Jelenleg a magyar hallgatók 1,5 százaléka fordul meg a Moha által vizsgált programokkal az EU valamelyik országában, ami nemcsak az európai 10 százalékos mobilitás átlagtól marad el, hanem a szomszédos országokétól is. Szlovákiában 10, Horvátországban 6-10, Ausztriában pedig 3-6 százalék ugyanis ez az arány. Arra a kérdésre, mekkora a realitása az uniós direktíva magyarországi megvalósításának, Kurucz Katalin, a Tempus Közalapítvány K+F csoportvezetője elmondta, hogy ez a cél egyáltalán nem lehetetlen, ha számításba vesszük a hallgatók számának várható csökkenését. Érdekes adat a nemi megoszlás: az Erasmuson és a CEEPUS-ösztöndíjakon kétszer annyi lány vesz részt, mint fiú.
Mobilitásban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem az első
Az európai átlagot a magyar felsőoktatási intézmények közül csak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem éri el, ahol a hallgatók több mint 10 százaléka fordult meg külföldön, nagy részük Erasmus-, illetve CEEPUS-ösztöndíjakkal. Szintén az élmezőnyben foglal helyet a Magyar Képzőművészeti Egyetem majdnem 6 százalékkal és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2,6 százalékkal. Emellett a Színház- és Filmművészeti Egyetemről a hallgatók közel 8 százaléka járt külföldön az Erasmus segítségével. Kiss László, az Educatio Nonprofit Kft. elemzője a Belépő kiadvány bemutató sajtótájékoztatóján elmondta, a motivációk erősen különböznek szakterületenként, egy felmérésükben a művészeti képzésben részt vevők 75 százaléka, míg a jogászok csak 25 százaléka tervezett külföldi tanulmányokat.
Az összesített eredményben azonban mégsem a művészeti egyetemek végeztek az élen, aminek a szakmai gyakorlati programok hiánya vagy nem megfelelő kihasználtsága az oka. A Belépő kutatása a nagy hallgatói tanulmányi mobilitás programok, szakmai gyakorlatok és ösztöndíjalapok 2009/10-es tanévre vonatkozó adataiból indult ki, a kiutazók létszámából következtetve annak jelentőségére intézményen belül. A szakmai gyakorlatok - munkaerő-piaci jelentőségük miatt - ugyanakkora súllyal szerepeltek a rangsor kritériumai között, mint a tanulmányi ösztöndíjak, annak ellenére, hogy az előbbi kevesebb embert érint, és sok intézmény képzésében nem is szerepel. A kevésbé gyakorlatorientált képzések így ebben a rangsorban hátránnyal indultak.
Összesítettben élen a Corvinus
A Budapesti Corvinus Egyetem sikere is a gyakorlatias képzésében rejlik. Az intézményben elérhető Magyarország összes nagy gyakornoki csereprogramja - így az AIESEC, IAESTE, HAESF és az Erasmus szakmai gyakorlat -, ezek keretében utaznak ki diákok külföldre dolgozni. A tanulmányi mobilitás tekintetében is csak az ELTE előzte meg a Corvinus 398 hallgatóját a maga 682 ösztöndíjasával.
Ennél nagyobb meglepetést okozott a Szegedi Tudományegyetem második helyezése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel holtversenyben. Az alföldi egyetemről körülbelül ugyanannyi hallgató jut ki az USA-ba, mint a BME-ről a Magyar-Amerikai Vállalkozási Ösztöndíj Alapnak köszönhetően. Ráadásul az Erasmus itt is igazi tömegösztöndíj, amit az intézmény további kiegészítő forrásokkal támogat. Az ELTE tisztán a külföldi tanulmányi lehetőségeket tekintve magasan verte a többi intézményt.
A Magyar Ösztöndíj Bizottság 45 országgal kötött cserekapcsolatait csak az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudta a tavalyi évben kihasználni. Összességében elmondható, a lista éléről szinte bármelyik felsőoktatási intézményből el lehet jutni Erasmusszal külföldre. A BME, a SZTE és a Corvinus szakmai gyakorlat szempontjából előnyösebb, míg az ELTE-nek a legszerteágazóbbak a nemzetközi kapcsolatai.
(Forrás: Moha magazin)
