
A tíz évvel ezelőtt elindított és a nemzeti felsőoktatási rendszerek egymáshoz való közelítésére törekvő Bolognai folyamat nagy vonalakban elérte az eredetileg kitűzött céljait - mutat rá egy friss jelentés. Az Európai Bizottság felkérésére készített jelentést 46 európai ország felsőoktatási minisztereinek március 11-12-i budapesti és bécsi konferenciája alkalmából mutatták be Brüsszelben.
A Bolognai folyamat nagyrészt elérte az eredetileg kitűzött célokat - állapítja meg a kormányközi együttműködés első tíz évét értékelő jelentés. Az Eurydice Hálózat most közzétett felmérése szerint, bár néhol eltérő modellt követnek, de háromciklusú felsőoktatás mára normává vált egész Európában. Az úgynevezett szabályozott szakmák, mint amilyen az orvostanhallgatóké is, azonban szinte minden országban kívül maradtak a Bolognai rendszeren. A jelentés szerint a felsőfokú végzettségek elismerése sem megoldott mindenhol.
A dokumentum kiemeli, hogy a diák mobilitás kérdésével csak ritka esetben foglalkoznak átfogóan nemzeti szinten, mint ahogy az erről rendelkezésre álló információk is meglehetősen hézagosak. Miközben a legtöbb ország bizonyos pénzügyi eszközökkel ösztönzi a diákok mobilitását, a gazdasági fejlettségbeli különbségek súlyos gondokat okoznak a kevésbé tehetős államoknak a felsőoktatási térségben. A szerzők arra is rámutatnak, hogy a tavalyi miniszteri szintű megállapodás ellenére, amelynek értelmében 2020-ban minden ötödik végzős hallgatónak külföldi tanintézményben szerzett tapasztalattal kell rendelkeznie, eddig csak kevés ország tett ezt a célt nemzeti felsőoktatási stratégiájának részévé.
A felmérés külön fejezetben foglalkozik a gazdaság válság felsőoktatásra fordított kiadásokra gyakorolt hatásával, megállapítva, hogy rendkívül vegyes az összkép. Számos ország - köztük Magyarország is - a 2008/2009-es tanév és a 2009/2010-es tanév között jellemzően maximum 5 százalékkal növelte a felsőoktatásra fordított költségvetési kiadásait. Ausztria, Franciaország, Portugália és Litvánia ennél is többel bővítette a központi büdzséből a ráfordításokat, amelyek máshol nem változtak, vagy - mint Írország, Olaszország, Csehország és Lettország esetében - akár 5 százalékot meghaladóan is csökkentek.
A felmérést a folyamatba bekapcsolódott 46 európai ország felsőoktatási minisztereinek március 11-12-i budapesti és bécsi konferenciája alkalmából mutatták be Brüsszelben. A résztvevők a budapesti eseményen jelentik be az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását, ami a több mint tíz éve indult folyamat egyik fő célja volt.
(Forrás: bruxinfo.hu)