Külföldi tapasztalatszerzés az AIESEC segítségével
Az AIESEC győri rendezvényén, melyet július 29. és augusztus 2. között rendeznek meg, mintegy 250 fiatal találkozik egymással. A szervezet azonban a kapcsolatokat építő tréningeken, találkozókon túl gyakorlati programokat is szervez, a világ 107 országában vannak jelen az intézményekben működő helyi képviseletek.
Az AIESEC a világ legnagyobb fiatalok által vezetett szervezete és a harmadik legnagyobb non profit szervezet, melyben jelenleg 107 ország diákjai működnek együtt különböző cégekkel, vállalatokkal. Az 1948-ban létrehozott szervezet eredeti célja az volt, hogy a hallgatók interakciói révén előzzenek meg egy következő világháborút, az akkor közgazdászok által létrehozott szervezet azonban mára széles feladatkörrel rendelkező szervezetté alakult - mondta el Kovács Orsolya, az AIESEC Magyarország Országos vezetőségének elnöke.
A gyakorlati csereprogramok mellett, melyek a külföldi tapasztalatszerzést segítik elő, a szervezetben végzett tevékenységek további kompetenciákkal látják el a fiatalokat. „A mostani, győri képzésünkön a szervezeti fejlesztés áll a tanulás középpontjában, ami magában foglalja a gyakorlatcsere hatékonnyá tételének módszereit, a termékportfólió elkészítésének, valamint a HR folyamtok fejlesztésének technikáit, de a csapatépítés terültén is tapasztalatot szerezhetnek ezáltal a diákok" - jellemezte az AIESEC összetett munkáját, és a benne rejlő lehetőségeket a magyar elnök. Így szereznek olyan ismereteket a fiatalok, mely a felelős vezetők elengedhetetlen kelléktárának részei.
„A meghirdetett gyakorlati helyek többsége a menedzsment, az információtechnológia és a mérnöki területekre koncentrál, de vannak például önkéntes munkák is az adatbázisunkban, mely a nyelvtudás megszerzésében, fejlesztésében jelenthet segítséget. Önkénteseket küldünk például árvaházakba, de részt vehetnek környezetvédelmi programokban, vagy civil szervezetek reklámkampányát dolgozhatják ki" - utalt a bővülő gyakorlati helyek körére Kovács Orsolya. A gyakornoki programokon a hallgatók az ottani minimálbér másfélszeresét kapják meg, itthon pedig 120 ezer forintot vihetnek haza havonta. Az önkéntes munkák esetében szállást és ellátást biztosítanak.
Ugyan a felsőoktatás terültén nem vállal szerepet az AIESEC, a keretein belül szervezett gyakorlatokkal kapcsolatban már elérték azt a szervezet tagjai, hogy itthon mintegy 100 hallgató esetében kötelező gyakorlati időként könyveljék el az intézmények a kint töltött időt. „Idén emellett a középiskolai oktatással is elkezdtünk foglalkozni: külföldi diákokat hívunk ugyanis Magyarországra, akik az ellátás és a szállás fejében tartanak órákat a középiskolásoknak, így pedig nem csupán a nyelvet teszik életszerűvé a diákok számára, hanem az általuk megtartott programsorozaton mutatják be saját országukat, illetve egy-egy témát, mint például a fenntartható fejlődés" - mondta el az AIESEC közéleti szerepéről a magyar elnök.
Az AIESEC emellett azonban felméri a hallgatók munkavállalással kapcsolatos elvárásait is. Az eredmények szerint túl magasak a frissdiplomások igényei, mely némileg mérséklődött a pénzügyi krízis hatására. Elmondható: a magyar szaktudás még mindig kiemelt szerepet élvez a nemzetközi munkaerőpiacon, az egyéb, gyakorlatorientált ismeretek területén azonban a lemaradás jellemző a magyar képzésre - mondta el a rendezvényen Kovács Orsolya, az AIESEC Magyarország Országos vezetőségének elnöke.
Forrás: Edupress
